Levegőztetés
Az első lépés a levegőztetés, amely segít az ital aromáinak kibontakozásában. A párlatot egy kóstolópohárba öntjük, amelynek öblös alakja és széles szája lehetővé teszi az illatok szabad áramlását. Egy kis pihenőt hagyunk az italnak, hogy a levegővel érintkezve kinyíljon és az illatok felszabaduljanak. Ezzel a módszerrel az ital megmutatja valódi karakterét és összetettségét.
Látvány
A kóstolás második lépése a látvány, amely során megvizsgáljuk a párlat színét és állagát. A poharat fény felé tartva figyeljük meg az ital tisztaságát, árnyalatát és viszkozitását. A szín árulkodik az ital koráról és az érlelés módjáról; egy sötétebb árnyalat például hosszabb hordós érlelésre utal. Az ital állaga, például a „lábak” vagy „könnyek” a pohár falán, információt ad az alkohol- és cukortartalomról.
Illatok
Az illatok megfigyelése a kóstolás harmadik lépése, amely során az orrunkkal próbáljuk megérteni az ital aromáinak gazdagságát. A pohár szájától megfelelő távolságban szagoljuk meg a párlatot, először óvatosan, majd mélyebben belélegezve. Figyeljük meg a különböző illatjegyeket, mint a gyümölcsök, fűszerek, füst vagy vanília. Az illatok alapján képet kapunk az ital összetevőiről és az érlelési folyamatról.
Kortyolás
A kortyolás a kóstolás talán legfontosabb része, amely során az ízlelőbimbóink segítségével értékeljük az ital ízét. Egy kis kortyot veszünk a szánkba, és lassan forgatjuk, hogy az ízek minden ízlelőbimbót elérjenek. Figyeljük meg az elsődleges ízjegyeket, majd hagyjuk, hogy az utóíz kifejlődjön. Az íz palettája lehet komplex és rétegzett, ami az ital minőségét és a lepárlómester szaktudását tükrözi.
Száraz próba
A száraz próba az utolsó lépés, amely során a kiürített poharat megszagoljuk, hogy a maradék illatjegyeket is értékeljük. Ez az eljárás különösen fontos, mivel a pohár falán maradt illatok sokat elárulnak az ital összetételéről és minőségéről. A száraz próba során felfedezhetjük azokat a finomabb illatokat, amelyeket az italban nem éreztünk.